• H-P: 800-1200; 1300-1600

Tudástár

Gyakran

Ismételt

Kérdések
Hogyan zajlik a tervezés folyamata?
1. lépés
Igényfelmérő konzultáció​
A személyes találkozó során megismerjük egymást és a projekttel kapcsolatos elképzeléseket. Már a telek kiválasztásakor érdemes szakmai segítséget kérni, hogy az építési övezetekre vonatkozó paraméterek és egyedi előírások tekintetében megvizsgáljuk a beépítési lehetőségeket. A telekvásárlás előtti tanácsadás segítséget nyújt abban, hogy a megrendelői elképzelés átültethető legyen az adott építési telekre. Az első alkalom hatékonyságát növeli, ha rendelkezésre áll már a telek térképmásolata, tulajdoni lapja, esetleg egy geodézia felmérés a területről. Meglévő épület vagy lakás esetében célszerű elhozni az alaprajzi vázlatokat, néhány fotót a jelenlegi állapotról és a meglévő tervdokumentációt (amennyiben az rendelkezésre áll). Az inspirációs előképek is nagyon hasznosak, legyen szó apró részletekről, anyaghasználatról, tömegformálásról. Az első megbeszélés végén összeállítjuk a tervezési programot, ami tartalmazza a telekkel kapcsolatos adatokat, funkcionális igényeket és térkapcsolatokat, a helyiségek típusát, használati módját, helyigényét. Az épület karakterén, külső megjelenésén kívül rögzítésre kerül még az építés módja, a preferált anyagok, az épületgépészeti- és épületvillamossági rendszerek. Miután a telek nyújtotta lehetőségek, a megrendelő szándékai és a projekt megvalósíthatósága átbeszélésre kerültek, pontos árajánlatot tudunk adni az adott munkára.​
1. lépés
2. lépés
Vázlatterv-Koncepcióterv
A helyszín alapos megismerése után, a közösen megalkotott tervezési program alapján vázlatterveket készítünk. A beépítési mutatók és a hatósági előírások tanulmányozása mellett nagy figyelmet fordítunk környezeti adottságok figyelembe vételére, a telepítésre (illeszkedés, tájolás) és a funkcionális elrendezések-, térkapcsolatok kialakítására. A munka során 2-3 különböző koncepció készül – a változatok bemutatják az erősségeket, gyengeségeket, kompromisszumokat – amelyek tartalmazzák az épület telken belüli elhelyezkedését, tömegét és alaprajzi kialakítását. A könnyebb megértés érdekében munkaközi modellekkel, skiccekkel, látványtervekkel segítjük a vizuális kommunikációt. A folyamatos párbeszéd során közösen alakítjuk a tervet, kiválasztjuk a homlokzati anyaghasználatot, gépészeti rendszereket. A Megrendelőnek legjobban tetsző koncepciót tovább alakítjuk, formáljuk, majd a megvalósíthatóság érdekében egyeztetésre visszük a tervet az illetékes építési hatóságokhoz.
2. lépés
3. lépés
Engedélyezési tervdokumentáció
Teljes körű szolgáltatást nyújtunk az engedélyezési eljárások tekintetében. Képviseljük a beruházók érdekeit, lefolytatjuk az engedélyezési folyamathoz szükséges egyeztetéseket (pl.: főépítészi szakmai konzultáció, szakhatósági állásfoglalás megszerzése, tervzsűri-, tervtanácsi állásfoglalás megszerzése). Különböző engedélyezési folyamatok léteznek, annak megfelelően, hogy milyen típusú projektet készítünk:
  • Egyszerűsített bejelentési terv: a 300 m2 alatti új és meglévő lakóépületek építése vagy bővítése esetén szükséges eljárás. (Amennyiben a megrendelő magánszemély és az épület csak egy lakóegységet tartalmaz, úgy a 300 m2 feletti nettó alapterületű ingatlan tervezése is egyszerű bejelentési kategóriába esik.) Az egyszerű bejelentéshez és kivitelezéshez szükséges tervdokumentáció alapkövetelményeit, tartalmát, valamint a tervezői művezetés szabályait a 155/2016. (VI. 13.) sz. Korm. rendelet tartalmazza. Az építési tevékenységet az elektronikus építési napló megnyitása (amennyiben szükséges) és a tervdokumentáció feltöltése után a 15. napon lehet elkezdeni.
  • Engedélyezési terv: új épület építése vagy meglévő épület szerkezeti és / vagy külső átalakítása esetén szükséges eljárás. (Amennyiben a tervezett ingatlan 300 m2 feletti lakóépület és a megrendelő nem magánszemély vagy több lakóegységet tartalmaz, illetve ha az épület nem lakóépület, akkor a tervezés során engedélyezési tervet kell készíteni és nem egyszerű bejelentési tervdokumentációt.) Az engedélyezési terv pontos tartalmát a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg. Az építési tevékenységet egy engedélyezési eljárás előzi meg, melyet az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) rendszerén keresztül kell elindítani. Ügyintézési határidő általában 35 nap, ezt esetleg hiánypótlási felhívás hosszabbíthatja meg. A döntés meghozatala után az építési engedély 15 napon belül jogerőre emelkedik. A határozat kiállítása után kezdődik a tender / kiviteli terv készítése.
  • Nem építési engedély köteles tevékenység: A tervdokumentáció tartalma hasonló az engedélyes tervekéhez, de változik az eljárás menete. Ilyen esetekben településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges. Az ügyintézési, elbírálási idő általában 15 napra csökken.
3. lépés
4. lépés
Kivitelezési tervdokumentáció
Az építési engedély megszerzése vagy egyszerűsített bejelentési eljárás lefolytatása után a Megrendelőnek lehetősége van részletes kiviteli tervet kérnie, melynek pontos tartalmát a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A kiviteli tervdokumentáció készítését minden esetben ajánljuk, mert a megfelelő léptékű és részletességű tervdokumentáció pontos és egyértelmű utasítást ad a kivitelezőnek. Ennek hiányában sokszor rögtönözni, improvizálni kell, mely irányíthatatlan folyamatokhoz, időbeli csúszásokhoz, költségnövekedéshez, stresszesebb építkezéshez vezethet. A minden részletre kiterjedő tervdokumentáció alapja a tételesen és pontosan kalkulálható költségvetésnek. Konkrét építési megoldásokat tartalmaz (szigetelési tervek, részletrajzok, konszignációk, stb.), segíti a szakszerű, ütemterv szerinti megvalósíthatóságot. A tervekkel az építés jól koordinálható lesz, a kivitelező munkája könnyen ellenőrizhető minőségi és mennyiségi szempontból.
4. lépés
5. lépés
Projekt után-követés
Az egyszerűsített bejelentési eljárás keretein belül épült lakóházak esetén javasolt a min. 6 alkalmas helyszíni tervezői művezetés, ahol az építtető képviselőjeként a műszaki ellenőrrel együttműködve felügyelik és ellenőrzik a tervek szerinti megvalósulást. Természetesen a projekt után-követés olyan tervezői szolgáltatás, amit egyéb munkák esetén is megrendelhető. Az építkezés megkezdése előtt a választott kivitelezővel közösen átnézzük a terveket, megválaszoljuk a felmerülő szakmai kérdéseket, tisztázzuk a kivitelező által vállalt műszaki tartalmat. A kivitelezés szereplőivel való kooperációk, aktuális építési folyamatok átbeszélése biztosítja az Építtetőt a megfelelő minőségű és szakmai színvonalú műszaki lebonyolításról. Ellenőrzésre kerül, hogy a kivitelező betartja-e a tervekben foglaltakat, a jogerős építési engedélynek megfelelően. Az esetlegesen felmerülő tervmódosításokat minden esetben egyeztetjük, átbeszélésre kerülnek a javasolt megoldások, kiváltott anyagok, szerkezetek.
5. lépés

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találhatjuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekre is vonatkoznak a jogszabályok! Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településképi rendelet, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat! A helyi önkormányzati rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni!

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2023-ban:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
1a. * Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. * Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. * A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. * Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.
9. * Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése.
10. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése.
15. * Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése.
16. * Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése.
17. * A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztett anyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, bővítése.
18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. * Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
21. * Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, bővítése.
22. * Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és – tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. * Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
31. * A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet.
32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
33. * A lakó rendeltetést bemutató épület építése, amely a nemzetközi innovációs házépítő verseny keretében vagy kutatási, kiállítási célból valósul meg.
34. * Állandó, telepített fagyvédelmi szélgép elhelyezéséhez építmény építése.
35. * Meglévő köznevelési és más állami építmény alternatív fűtési módra való áttérésekor, a konténerkazán telepítése és kéményének építése, valamint az ahhoz tartozó pellettároló konténer telepítése.

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a települési önkormányzatnak eszközt arra, hogy befolyásolhassa a településképet. Reklámok elhelyezése, illetve egyes épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetés módosítása során pedig minden esetben kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetében – a településképi kötelezési eljárás lefolytatására és településkép-védelmi bírság kiszabására kerülhet sor [2016. évi LXXIV. tv. 10. § (3)-(4) bek.].

Egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött valamennyi, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint a meglévő lakóépület 300 m2-t meg nem haladó méretűre történő bővítése.

Azon 300 m2 alapterületet meghaladó új lakóépület építése, mely egy lakásnál többet nem tartalmaz, szintén egyszerű bejelentéssel végezhető, amennyiben az építtető természetes személy, és az építési tevékenységet a saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. Hasonló módon a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó meglévő lakóépület bővítése is egyszerű bejelentéshez kötött, szintén amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. Az eljárás hatálya alá tartoznak továbbá a fent leírt esetekhez kapcsolódó tereprendezési és támfalépítési munkálatok is. Az egyszerű bejelentés részleteit a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

Minden más építési tevékenység esetében, amely nem tartozik az egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek körébe, építési engedélykérelmet kell benyújtani az illetékes építésügyi hatósághoz.

A hatóság a kérelemhez mellékelt tervdokumentációk szakmai ellenőrzése után dönt az engedély megadásáról. Az építési engedély birtokában az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, és az építési napló vezetése is kötelező. Léteznek építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek is, melyek felsorolását külön jogszabály tartalmazza. Fontos azonban tudni, hogy a településkép-védelmi szakmai konzultáció lefolytatása és a kivitelezési dokumentáció ezen építmények, tevékenységek esetében is kötelező.

Az ÉTDR-be feltöltött dokumentumokkal kapcsolatban az építésfelügyelet csupán tartalmi ellenőrzést végez – azt vizsgálja, hogy a jogszabályi előírásban meghatározott dokumentumok szerepelnek-e a bejelentés mellékletében. A terveket és a műszaki leírásokat a bejelentéskor szakmailag nem vizsgálják.

Sikeres esetben az építésfelügyelet a bejelentést tudomásul veszi, így a bejelentéstől számított 15 nap előírt várakozási idő letelte után, a 16. napon megkezdődhet a helyszíni kivitelezés.

sitelogo-darkbg

Komplex építészeti generáltervezés a kezdeti lépésektől az épület megvalósulásáig.

Elérhetőség

Oldalak

Keress bizalommal!

Facebook Envelope

Tervezte és készítette:

2019-2026 © Minden jog fenntartva! | Adatvédelmi tájékoztató | Süti szabályzat |